Engedj el - Children Of Distance

Minden jó, minden szép,

Ez csak az álca, egy színjáték,

Engedj el, ha így járnék

Ezt a szerepet évekig bírnánk még

Szerinted, megöllek, vagy megölellek?

Megértem, hogy szar vagyok és más csávó csöve kellett

De, hogy vissza akarod magad könyörögni valahogy?

Na ezzel durván kihúztad a gyufát, tűnj el innen, takarodj

Nesze ez egy csepp csecsebecse kedvesem,

Nem kell lelked telke, nem kell feszes csecsed becse sem,

Kell neked az a jó pasi?

Kell neked a sok lóvé?

O.K., O.K., majd meglátod ki most itt a góré!

Egy kötél és egy szék, a két klasszikus kellék,

Elegancia és nyugalom, ahogy leülök melléd

Tudtam én, hogy elengedsz és többé meg nem lógsz,

Mert a kötél végén te vagy és velem szemben lógsz!

Refrén:

Engedj el!

Kérlek ne lássalak még egyszer,

Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,

Fogd már fel!

Elmentél,

Te voltál ki anno kinevettél!

Könyörgöm!

Engedj el!

Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,

Hol voltál mikor kellettél?

Bepiálva a bajomon nevettél!

2. Versszak: (Horus)

Engedj már el, komolyan nem elég amit elvettél?

Jó poén volt egy a baj egyedül te nevettél.

Miért állsz itt újra, talán nincs lóvé az útra?

Vagy kidobott az élet, most meg nincs ki hozzád nyúlna.

Hiányzik egy ölelés?

Egy vigasztaló ebéd lesz!

Parancsolj az ajándékod, remélem, hogy elég lesz,

Nézz rám, a könnyet szépen töröld ki a szemedből,

Egy szép emlékem nem maradt, csak zsáknyi kép a fejedről.

Leszarom, hogy megbántottál lenyelem az éveket,

De takarodj az útból, már rég megmondtam, hogy ég veled.

Most nézheted, ahogy a sors átszabja az életed,

Felejts el komolyan mondom boldog vagyok nélküled!

Engedj el, ne szorongass, öleld magad át,

Jön egy másik akit érdekelsz és tényleg ragad rád.

Te boldoggá teszed, ő meg kihajít az útra,

Én meg integetve ordítom ez jár hülye kurva.

Refrén:

Engedj el!

Kérlek ne lássalak még egyszer,

Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,

Fogd már fel!

Elmentél,

Te voltál ki anno kinevettél!

Könyörgöm!

Engedj el!

Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,

Hol voltál mikor kellettél?

Bepiálva a bajomon nevettél!

3. Versszak:

Ki vagy te, hogy megmondd, ez miért lett az én vétkem?

Ki vagy te, hogy megmondd, a szerelmedből én kértem?

Ki vagy te, hogy megmondd, hogy hiányzol, mert végképp nem!

Ki vagy te?

Nem tudom, de az emlékeket széttépem!

Hétköznapi léptékben, hozzád az a kérésem

Hogy mit teszel a jövőben, te tudod, de légy résen…

Úgysem számít semmi, téged elvakít az önkényed

Én boldogságot akartam, de szánalmas egy történet

Az olyanoknak mint te, szinte mindig csak a szája jár

Nem illettünk egymáshoz, beláttam ezt mára már

Az utolsó kívánságom annyi csak, hogy felejts el

Ne keress én nem foglak, az életem csak nekem kell

Eressz el már nincs értelme, véget ért a kapcsolat

Én lezártam bár nehezen, de gondolsz te rám majd sokat

Velünk mi lesz ezek után, még meglepetést tartogat

De ha rájössz miért írtam, azért megnézném az arcodat

Refrén:

Engedj el!

Kérlek ne lássalak még egyszer,

Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,

Fogd már fel!

Elmentél,

Te voltál ki anno kinevettél!

Könyörgöm!

Engedj el!

Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,

Hol voltál mikor kellettél?

Bepiálva a bajomon nevettél!

Kérlek ne lássalak még egyszer,

Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,

Fogd már fel!

Elmentél,

Te voltál ki anno kinevettél!

Könyörgöm!

Engedj el!

Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,

Hol voltál mikor kellettél?

Bepiálva a bajomon nevettél!